Ezt a kérdést, nemrég egy kedves ismerősöm tette fel nekem, köszönöm.
Tagadhatjuk, de mindünknek szüksége van biztatásra, egy kis nógatásra 🙂
Tudom, te kemény vagy, nem sírsz (csak ha nem látnak), nem érdekel, hogy azt mondják köszönöm, mert azt mondod megszoktad…
Tudom, te kemény vagy, hisz biztos eddig is felálltál a földről nem egyszer. Jöhet, aminek jönnie kell, megoldod…
DE mégis, valahol ott belül érzed, olyan jó lenne, ha megvalósulna az álmod, ugye?
Olyan jó lenne, ha mindezért nem kéne megszenvedni, egyszerűen csak élveznéd az utat, és hopp meglenne?
-
És ugye az élet is csodálatos?
Nos, igen, csak rajtunk múlik, hogy így legyen.
Úgy gondolom, hogy az álmaink ingyenesek és határtalanok lehetnek. A korlátokat mi tesszük ki, de CSAK fantáziánk szabályozhatja.
Mi választjuk a megvalósítás útját, ezért el is érhetjük őket. A megvalósulás nem egyenes út, hiszen az az álom csak a miénk, nincs rá biztos tipp, merre, hogyan. Sokszor kell próbálkozzunk…
Ha figyelünk, az út bár nem egyenes, lehet még élvezetes. Az életünk az utunk, ha észrevesszük a kedvességet, a szépet és a jót, lehet csodálatos. Biztos, hogy néha vannak rossz érzések, de az velejár.
Egyszerűen csak álljunk meg néha és vegyük észre a szállingózó hópelyhet, a nem várt köszönömöt…
Egy mosolyt a pénztáros arcán, egy Anyuka simogató pillantását…
Lehet ez az út csodálatos. Csak figyelj !!!
A szépség apró pillanatokban rejlik. Olyan, mint egy titok, elbújtatva arra vár, hogy észrevedd.
Fogadjátok szeretettel és tanulsággal a következő idevágó japán népmesét:
A csodálatosról
Egy vízhordó minden nap két vizeskorsóval hordta a vizet urának egy messzi kútból. Elsétált, mindkettőt megtöltötte, és visszavitte a házhoz. Az egyik korsó rendben volt, de a másikon egy repedés éktelenkedett. A repedt korsóból útközben a víz az útra csöpögött. Mire megérkezett, ez a korsó általában már félig üres volt. A vízhordót ez azonban nem zavarta. Nap, mint nap végezte a kötelességét, így telt el sok idő.
A vízhordó nagy meglepetésére a repedt korsó egyszer csak beszélni kezdett:” Állandóan vizet veszítesz miattam. Én nem vagyok használható. Miért nem dobtál ki már régen?”
A vízhordó így válaszolt:“Téged kidobni? Eszemben sincs. Az a víz, amely útközben a repedésen át kiszivárog, megöntözte az út menti virágokat. Így mindig tudtam az uram asztalára tenni egy friss virágcsokrot, és ezzel örömet szereztem neki.”
-
… és elérjük álmainkat?
Mindannyian álmodunk és álmodozunk.
(ha azt hiszed, hogy te aztán nem, mert te a két lábon járó valóság vagy, teljesen józan eszű realista, légy szíves nézz szembe őszintén magaddal, talán irigység köntösbe bújt az álmod)
Az álmodozás szép és kreatív. Szükséges. Ebben a fázisban még csak álom. Jó, gyönyörű, röptető.
Megvalósul-e? Lehet, de csak te tehetsz érte.
Az álom jó kiindulási pont, de tudjuk, ez még kevés. Jó esetben álomból lesz elképzelés, aztán tervezés (célállítás), megvalósítás, tapasztalat, és tény.
Nézzük a szerintem legfontosabb első lépést.
2017, új évet írunk, tele álmokkal, reményekkel… (épp aktuális téma)
Ki tervez, ki nem. Ki leírja, ki elmondja, ki csak sóhajt. Mindenki másra esküszik.
Szerintem a legfontosabb kérdés, vagy ha úgy tetszik gondolatsor, inkább így szól:
Mi az álmod 2017-re?
Van olyan, amit idén szeretnél?
Szeretnéd annyira, hogy vágysz rá?
Ha vágysz rá, elképzelted, hogy milyen is?
Megvan benned az a pillanat, amikor a tiéd már, milyen érzés?
Nos, ha az érzést még keresed, először tegyél meg mindent,hogy ha egy pillanatig is, de érezd! Keress olyan videót, filmet, zenét, bármit…
Az egy örökkévaló pillanat lesz NEKED. A te érzésed, a te álmod, a te szenvedélyed. Élesíthető, ismételhető érzés. Számtalanszor előhívható, ahányszor csak igényled.
Ha már a sejtjeidben érzed, na, akkor meglesz.
Nem tudom hogy, de azt mondják, a hogyan az már az Univerzum dolga.
Innen már csak tégy minden nap egy apró lépést.
Érezz és lépj…
Érezz és lépj…
Érezz és lépj…
Természetesen menned kell az úton, mert nem sült galambot szeretnél.
DE, nem kell erőszakkal, csak lépj ellenállás nélkül…
A víz is folyik, átfolyik mindenen, nincs akadály… de folyik…
A te életed csak te élheted!
Mrs. SJAM